27 yard, mellé

Annyira mérges vagyok, hogy a kezem remeg. Szétrobbanok! Blair Walsh 27 yardról mellé rúgta a mezőnygólt, a Seahawks pedig bemákolt megint egy meccset. Tavaly is ez volt, a Packers megverte őket az NFC döntőjében, aztán az utolsó percekben elbohóckodták az egészet. Muszáj valami pecás dolgot csinálni, hogy megnyugodjak egy kicsit…

Horgászni este tíz után már nem indulok el – így januárban – szóval valamit a nappaliban. Ilyentájt, ha az ember szobapecál, a leginkább kézenfekvő dolog az orsók kizsinórozása. Kurbliból van egy szakajtóval, szóval lehet tekerni, no meg pénzt is költeni. A nálam legnépszerűbb feederes méretekben (0,20-0,22 mm) inkább nagy kiszerelésben veszem a damilt, mert 6-8 orsó feltöltéséhez – még ha dobonként 150-200 méternél nem is teszek fel többet – sokkal ésszerűbb nagy spulnikat venni, fajlagosan lényegesen olcsóbb lesz. Ha már pénz, hát a pergető orsókra való fonott is komoly tétel. Megpróbálom hát a Daiwa egyik új madzagját. Az ára a fele az elit fonottaknak, szemmel, kézzel vizsgálgatva nem rossz választás. Meglátjuk milyen lesz a gyakorlatban. A Sufix Super 21-et nemrég még az angol oldalakon láttam, írtam is róla a blogon. Hamarosan a pergetőorsóimon is ott lesz.

Előkéket még nem kötögetek, az még egy-két hónap. De horgokat már veszek. A Duna nagyon eszi a feederes végszerelékek horogelőkéit, kell az utánpótlás előkezsinórból, tűből is. A leggyakrabban használt horogméretekből (10-12-14-es) egy szezon alatt legalább 13-15 zacskó elfogy. Ráadásul a kedvenc típusokból nem is mindig lehet kapni. Ha például a Drennan Carbon Feedert 12-es méretben meglátom valahol, azonnal bezsákolok belőle. Most csak négyet sikerült szerezni…

A tavalyi év leginkább a feederes horgászatról szólt, idén szeretnék több más dolgot is csinálni. Úszózni például. Újra elővenni a rég nem használt matchbotokat. Velük fogni pontyot ott, ahol eddig methodoztam, úsztatni a Dunán, ahol eddig feederrel fogtam paducot, jászt, márnát. Keszegezni velük az RSD-n, ahol eddig pickerrel fogtam a fehérhalakat. Az említett műfajokban kezdő vagyok, vagy inkább újrakezdő. Mindegyiket csináltam már, de egyikben sem szereztem túlzottan sok tapasztalatot, vagy fogtam sok halat. Megpróbálom, szerintem jó buli lesz.

Az úszózás mellett szeretnék többet pergetni az idén. A karácsony és néhány meglévő cuccom eladása segítségével két olyan botot sikerült beszereznem, ami egészen új szintre emel(het)i a pergetés élményét. Feszesek, könnyűek, rövidek. A dunai feederes pecákra jön majd velem a pergetőpálca balinokban és estefelé kicsit süllőkben reménykedve. Régi mániám a domolykó pergetve, rájuk is szánni szeretnék némi időt. A csukázó kanalaknak pedig nem is lehet jobb karmesteri pálcája, mint az erősebb Gamakatsu.

A rövid, könnyű pálcákhoz a kisebb méretű/tömegű orsók jobbnak tűnnek, mint azok a nagyobb dobú, 4000-es méretű tekerők, amikkel eddig operáltam a pergetőbotjaimon. Így az eddig a pickereimen szolgáló két 2500-as Stradic FC-nek ajánlottam karrierlehetőséget, mutassák meg, mit tudnak ilyen szerepkörben. Tudom, hogy jók lesznek, mert egy FB-t évek óta használok pergetni, és nem okoz csalódást.

Ennyi peca és tessék, nyugodtabb is vagyok. Már a Packers-Redskins wild card meccs megy, Reed, a Washington tight endje mutatott be egy parádés egykezes elkapást. A fővárosiak mennek 5-0-ra az első negyed végén, de messze még a vége. Lássuk…