A tanya ősszel

Idén a megszokottnál majd’ két hónappal később, október 10-én került sor a Verba tanya csapatversenyére. Igazi hűvös, szeles őszi idő, lehűlő víz várt arra a néhány csapatra, akik e szokatlan időpontban is eljöttek. No és a tógazda vendégszeretete, amiről mindenki tudna mesélni, aki legalább egyszer ellátogatott már ide, valamilyen rendezvényre. A részletek mellőzésével maradjunk annyiban, hogy a péntek este vidám volt, hangos és optimista. A szombat reggeli sorsolásnál elég csendesek, kicsit fejfájósak voltunk. Csak néhány mondat a pecáról:

Nagyon kíváncsi voltam, mit mutat ilyenkor a víz. Elég sokat horgásztam már itt, de ilyen lehűlő víz, őszies időjárás mellett még nem. A nyári versenyekhez hasonlóan most is csak a methodra készültem, de más kajákat hoztam, tekintettel a hidegebb vízre. A Sonubaits sötét színű F1-es etetőanyagából és egy klasszikusból, a Bait-Tech Special ’G’ Greenből kevertem egy-egy kilót, hozzájuk illő aromákkal bőven megsegítve. Igazából az édes-halasban bíztam, legnagyobb meglepetésemre a zöldet húzták a halak.

Csabi is húzta szépen. Rakón ez bajszos már komoly ellenfél 

Horogcsaliként a Sonubaits Ooozing Boilie krilles jött be leginkább, bár azt hiszem ez megint olyan method peca volt, ahol a horgon lévő csalinak kevesebb szerep jutott. A verseny során próbáltam sokféle horogravalót, a fűzött kenyérkorongokig és a csontiig bezárólag.

Zsukk Laci is állandóan ezt csinálta

Ami a legnagyobb meglepetést okozta, hogy a közeli etetésemről alig sikerült halat fognom, mindössze egy ponty és két dévér jött 15 méterről. A nyári időszak versenyein minden alkalommal csináltam egy etetést úgy „rakóstávon”, amire csak szemest lőttem. Most is elcsúzliztam ide öt doboz kukoricát és majd’ két kiló jóféle pelletet. Annak ellenére, hogy az úszósok szépen fogták rakóval a halat (a legtöbbet zsákoló Zsukk Laci rakón többet fogott, mint én feederen…), nekem nem sikerült a halakat ott megtartanom.

A verseny előtti nap a szélében is jött szépen a hal

A 30 méteres távra horgásztam 3 órát, de kárászon és dévéren kívül mást nem akasztottam rajta. Végül a szektoromban horgászó egyik pecás fogására reagálva én is elkezdtem 65-70 méterre dobni, lényegében erről a távról jött össze a zsákmányom 80%-a.

A nyerő teríték egy kis része

Most is akadt kiemelkedő fogás, bár ez Viktortól nem meglepő, nagyon tudja ezt a vizet. Demoralizáló tud lenni a srác (volt olyan verseny itt pár éve, amikor a mellettem horgászott és fogott annyi halat, hogy hetek múlva is rémálmaim voltak), ha jó helyet húz, nehéz megverni. Ha rosszat, akkor is.

Gondolkodós, jó peca volt. A töltött káposzta pedig egyszerűen isteni J

A képek Verba Szilvitől vannak, köszönet érte!