Dunai végszerelékem

Hatodik éve horgászom rendszeresen a Dunán. Nem olyan sok idő ez, de arra elég, hogy bizonyos dolgok kialakuljanak. Ilyen pl. az a feederes végszerelék, ami a legtöbb helyzetben megfelelő számomra. Ennek részeiről és a miértekről néhány mondat:

Főzsinórként leggyakrabban 0,22-es átmérőjűt használok, kistömegű (40-60 grammos) kosár esetén néha 0,20-ast. Vastagabbat nem szívesen, ha a nehéz kosár vagy a nagyobb dobástáv miatt a főzsinór nem bírná a kiképzést, fonott dobóelőkét (0,15-0,18-as) kötök, olyan két és fél-három bothossznyit.

A gubancgátlóról nem tudok leszokni, pedig tanácsolták már egy páran. Sebaj. Nem mindegy azonban, hogy milyen instrumentumot használunk. A kosár tömege akár a 200 grammot is elérheti (+kaja), ezt kevés gubancgátló bírja. Némelyiken a kapocs gyenge, a másikon a gyöngy enged el, a harmadik esetében a műanyag cső hajlik vagy törik. Eddig egy olyat találtam, ami minden szempontból megfelelő, a zöld színű, Horváth-féle gubancgátló. Komoly erőhatás (pl. elakadás) esetén néha a csőből letörik egy-egy darab, de egyébként a cucc mindent kibír. Bizonyos helyzetekben (pl. durván akadós hely) csak sima karabíneres forgót rakok a főzsinórra, vagy a klasszikus nagyhurkos szerelékkel pecázom.

Sokféle kosarat kipróbáltam már, leggyakrabban a Deáky-féle „alagútkosarat” dobálom. Előnye a nagy befogadóképessége, sok kaját lehet vele bevinni. Hátránya a nagy felülete, ami miatt nagyobb tömegűt kell belőle használni, mint egy normál kosárból.

A forgóról csak egy gondolat: lehetőleg forogjon. Viccesen hangzik, de némelyik nem teszi. Az erőgumi viszont fontos. Nem mindig kötök gumit a végszerelékbe, három esetben igen: ha nagytömegű kosár (120 gramm felett) van a zsinóron, ha nagyon erős botot használok (390-es XXH durung), vagy ha a horogelőke zsinórja sokkal gyengébb a főzsinórnál. Ezekben a helyzetekben elkél a plusz rugalmasság. A Drennan 0,65-ös Power Gum-ját kötöm a legszívesebben. Illetve nem kötöm, tavaly óta krimpelem. Ez a legegyszerűbb. Gyors, megbízható.

Monofil zsinórból általában 0,16-0,21 közötti átmérőjűből kötök horogelőkét, vékonyabbat, vastagabbat csak elvétve. Fonott előke akkor játszik, ha köves, kagylós részen pecázom és bejön a márna. Olyankor az a legbiztosabb, még akkor is, ha a kapások száma csökken a fonott miatt. Az előke hossza alapesetben 80 centi, ha finnyázás van 20-30 centivel lehet hosszabb, ha nagyon pörög, rövidebbre veszem.

A horog? Az nehéz kérdés. A méretet illetően 14-10 közöttiekkel horgászom a legtöbb esetben. Sokféle márkát és típust kipróbáltam már, eddig két olyat találtam, amiben feltétel nélkül megbízom: a Drennen Carbon Feedert és a Gamakatsu F314-est. De keresek még tovább…

Nos, ezzel pecázom a Dunán a legtöbbször.