Gumizd újra!


A methodos pecával eltöltött idő alatt egyre jobban megkedveltem a gumis kosarakat. A beépített rugalmasság jó szolgálatot tesz a fárasztások során. Minél messzebbre horgászom, minél nagyobb tömegű kosarat teszek fel, minél feszesebb a használt feederbot, annál szívesebben teszek fel gumis kosarat.


Az évek során nagyon sokféle method kosarat kipróbáltam, sok gyártó termékével horgásztam már. Szinte mindegyiknek van valamiféle erőssége, olyan tulajdonsága, amiben kicsivel (vagy sokkal...) jobb a konkurenseknél. Az is igaz azonban, hogy egyszerűen lehetetlen, vagy ha anyagilag bírnánk is, teljesen célszerűtlen mindig mást, mindig újabbat vásárolni. Éppen e miatt mostanra sokat egyszerűsítettem a dobozom tartalmán. Lényegében kétféle kosár maradt meg benne. A Preston Innovations klasszikusa, a Flat Method Feeder (ennek az in-line és gumis változatait is használom) és a Guru Hybrid Feedere (ez a betét cseréjével szintén lehet in-line vagy gumis). Ez nem azt jelenti, hogy ezek lennének a legjobbak, hanem azt, hogy én ezeket kedveltem meg leginkább.

Egy method kosár - feltéve, hogy nem dobjuk el vagy szaggatjuk be - viszonylag tartós darab, az ólom és műanyag alkatrészek nagyon sokáig megtartják formájukat, az utóbbi időben használt öntvény anyagok pedig még tovább tartanak. A műanyag az idő múlásával rideggé válhat és törhet, de ez évek után következik csak be. A legrövidebb ideig a kosárba épített gumik tartanak, ezek egy, maximum két szezon alatt elhasználódnak.

A gyártók a method kosarakba olyan gumikat építenek be, amik a rakósbotokban használatosak. Ezek eredeti hosszuk többszörösére képesek kinyúlni, mielőtt felkeményednének és nem nyúlnak már tovább. Öregedésük sebességét a mechanikai hatásokon túl (nem mindegy, mennyit horgásztunk velük, hányszor voltak kitéve terhelésnek) befolyásolja a hőmérséklet és a benyelt napfény/UV sugárzás mennyisége is. Időről-időre érdemes jobban megvizsgálni a kosárban lévő gumit. Ha a felület repedezett, ha a csomók környékén erősen megváltozik a színe (kifehéredik), érdemes a gumit lecserélni, ne a legrosszabb pillanatban, egy termetes hal fárasztása során adja fel a küzdelmet. Hogy a Preston kosara esetén ezt hogy csinálom, arról mutatok pár képet alább.


A régi gumit óvatosan vágjuk ki a kosárból. Szükségünk lesz ollóra, bármilyen damilra, egy fűzőtűre és egy kisebb fogóra az új csőgumi beépítéséhez. Kell persze gumi, és egy apró karika, amibe a horogelőkét hurkoljuk. A Preston kosaraiban gyárilag zöld színű csőgumi van. Ez a rakós gumik közt közepes erősségűnek (13h) számít. Tapasztalatom szerint ha friss, sértetlen, bármilyen méretű hal ellen megfelelő erősségű. Viszont - szerintem - nem kellően tartós. Nem nagyon volt olyan, zöld gumival szerelt kosaram, ami egy egész szezont kibírt volna. Én ezért ha elhasználódik, akkor vastagabb és erősebb, lila vagy fekete (19h, 18h) gumit teszek bele. Ennek két következménye van. Az egyik az, hogy ezek karakterisztikája más, kisebb terheléseknél nem olyan lágyak, mint a zöld. A másik, hogy a nagyobb átmérő miatt a kosáron keresztülfutó csőben nehezebben mozgathatók, csak segédeszközzel (damil segítségével) lehet őket befűzni. Karikaként olyat teszek fel, amit a bojlis pecások használnak egyes végszerelékeikhez a horgokon.




A gumi végét ollóval ferdén vágom le, majd a tű segítségével egy damildarabot fűzök át rajta. A damilt befűzöm a kosár hosszanti tengelyében lévő csőbe és a gumit azzal húzom bele. A cső felső végén a gumit felfelé vezetem ki, a gumi rögzítésére szolgáló apró pöcök fölött.


A gumi végében még benne hagyom a damildarabot és annak segítségével visszafűzöm a rögzítésre szolgáló pöcök fölött a kosár ólmozott oldala felé. A csőből még kihúzok pár centi gumit, hogy egy jó nagy fül képződjön a kosár fölső része felé.


Azért kell a fül, hogy aztán azt a képen látható módon a pöcök alatt vissza tudjam húzni. Mivel a gumi vastag, a cső kivezetése és a pöcök között kevés hely van, ez nem is annyira egyszerű. Mindenkit óvnék attól, hogy a gumit valamilyen hegyes eszközzel próbálja meg áttuszkolni, mert óhatatlanul meg fogja sérteni. Damillal egy pillanat alatt, sérülés nélkül meg lehet csinálni.


A gumi szabadon álló felső végét és a visszahúzott hurok fölső szárát egy egyszerű csomóval összecsomózom és meghúzom. A rakós gumik egyik fontos tulajdonsága, hogy a rájuk kötött legegyszerűbb bog is "önzáró", azaz, ha meghúztad egy kicsit, terhelés alatt már nem fog szétjönni. Itt célszerű a csomót erősen meghúzni, ezzel a mérete megfelelően le is csökken, de nagyon megtépni nem kell!


A kosár alsó végén kilógó gumit meghúzom annyira, hogy az fölül teljesen visszakerüljön a csőbe. A csomó képen oldalra lógó darabját visszavágom rövidre, de ez csak szépészeti beavatkozás.


Az alul kilógó gumira felfűzöm a karikát. Ez elég nehéz tud lenni az apró karika és a vastag gumi párosánál. Itt is ferdén vágom le a gumi végét, a karikát felhúzom, amennyire tudom (1-2 mm-t szokott csak felmenni). Aztán a fogóval megfogom a gumi végét és úgy húzom rá a karikát.



A karikát addig tolom, amíg a cső végére kerül úgy, hogy a gumi a csőben nincs megfeszítve.


Amikor a karika pozíciója megvan, a gumit óvatosan kihúzom a csőből annyira, hogy egy csomót tudjak kötni rá. Ha nem feszítem meg nagyon, a kis átmérőjű karika nem mozdul el közben.


A csomót meghúzom. Erősen, de tépni itt sem szükséges. A gumi kilógó végét rövidebbre vágom.


Ennyi az egész, lehet vele horgászni.

A kisebb átmérőjű gumi használata esetén talán még segédeszközök sem kellenek, damil, fűzőtű és fogó nélkül is egyszerűen, pillanatok alatt újraköthető az egész.

Ha valaki rakózik, akkor a szükséges csőgumi rendelkezésre állhat. Ha ehhez külön venni kell a gumit, az nem olcsó mulatság, legalább három kosár árát rá kell költeni. Viszont egy kosárra, hulladékkal együtt sem kell 10-11 centinél több. Ez azt jelenti, hogy egy szokásos 3 méteres darabból 25 kosarat tudunk felújítani. Valószínűleg tömör gumival is működik a dolog (kicsit más karakterisztika, viszont olcsóbb), de én még nem próbáltam. Mindenki számoljon és döntsön belátása szerint.

Megjegyzések

  1. Nekem egyáltalán nem jöttek be a gumizott kosarak. Még versenyzésnél sem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Különböző a kezünk, eltér a felszerelésünk és az ízlésünk sem egyforma. Ami nekem bejön, az neked nem és fordítva. Legutóbb egy methodos versenyt gumis kosarakkal horgásztam végig. Hat halat fogtam, kettőt vesztettem. A jövő héten ugyanott lesz megint verseny, amin csak in-line kosarakat használok majd. Kíváncsi leszek, melyikkel megy jobban (feltéve, hogy egyáltalán fogok majd halat... :-) )

      Törlés
  2. Én lila tömör gumival újítottam fel ugyan ezeket a kosarakat. Azzal is jól működik. Keményebb mint a gyári és kevesebbet is nyúlik. De szerintem így is ellátja a feladatát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is azt gondoltam, hogy jó a tömör gumi is hozzá, de próbálni még nem próbáltam. Köszi az infót!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések