2016. április 23., szombat

A Csőhídi csata


Bocs, de ezt egyszerűen nem bírtam nem leírni. Ez egy igazi, tőről metszett magyar sztori. Az ember szíve időről időre belesajdul, hogy miért kell nekünk mindig ugyanazt csinálnunk, mindig ugyanúgy…

Horgászberkekben valószínűleg sokan emlékeznek még a tavalyi év egyik eseményére, melynek két főszereplője egy önérzetes hölgy és egy farkát lengető horgász volt. Az eseményeknek nem voltam tanúja, így nem idézném fel, annyi tudható, amennyi erről a neten megjelent. A résztvevők nem biztos, hogy így élik meg, de egyébként ez egy hétköznapi történet, mely számos tanulságot hordoz együttélésről, kommunikációról, meg ilyenek. Hogy hogyan kerül mindez be a történelemkönyvekbe, hogyan lesz ebből a Csőhídi csata? Hát úgy, hogy a sztoriból először Facebook bejegyzés, később Index cikk lesz. S innen az események már maguktól hömpölyögnek tovább…

Mindkét oldal támogatói elmondják (leírják, kommentelik) a magukét, hamar leszedik a keresztvizet a hölgyről is, a horgászokról is. Egy ponton túl már a helyi politika is szükségét érzi megnyilatkozni az ügyben. Borbély Lénárd csepeli polgármester pl. imigyen:

"Őszintén sajnáljuk azt, ami a kocogó hölggyel történt (...) El kell érnünk azt, hogy a szenvedélyüknek élő horgászók, futók, pihenni vágyó családok békésen elférjenek a Kis-Duna parton."



Nos, jelentem: Elérték! A Csőhídi-pálya két vége sorompóval lezárva, horgászversenyre sem kinyitva, takarodj innen büdös horgász, vidd a rakósbotodat, meg az irhádat. Kocogó hölgy megnyugodhat, pihenni vágyó családok (???) fellélegezhetnek. Csak a kutyák szomorúak kicsit, nincs kit megugatni, megmarni, nincs kinek a vödrébe belekóstolni.

Ez így elég egyszerű, mondhatnám sallangmentes megoldás. Well done.

3 megjegyzés:

  1. Vajon a csepeli Polgármester Úr hétköznap délelőtt, hányszor látogatott a Duna-partra?
    Fél éve, a két híd között kihalt a terület. Alig használja valaki délelőttönként.
    Én azt tapasztaltam, hogy munkaidőben, hétfőtől csütörtökig üres a part. Sem sportolók, sem horgászok nem veszik igénybe a területet, mióta lezárták sorompóval.
    Régen a tanítás befejezése után, és késő délután és főleg hétvégén volt nagy forgalmú a partszakasz. Hétköznaponként viszont üres volt.
    Az intézkedés óta sajnos nem tudtam horgászni, mert a felszereléseimet egyedül nem tudtam becipelni egyszerre.Ezzel 2015.évben 6 hónapi tagdijam veszett el. Ezért idén már ki sem váltottam az engedélyt.
    Aki azt javasolja, hogy cipeljem be a cuccokat, az soha nem pecázott.
    Táska, szák, ülőalkalmatosság, botok, csalik stb. egy fordulóval nem lehet becipelni.
    Ha becipelem kb 2- 300 méterre, ki fog vigyázni a lerakott holmira, amikor a második fordulóval szeretném becipeljem a maradék szerelékeket???
    Nem 20 méteres távolságról van szó. A két híd között legalább 800 m van., és csak a Gubacsi híd felől van behajtás.

    A gépkocsim mindig biztonságot jelentett számomra, ha jött egy-egy ittas, rossz kinézetű társaság, hát be tudtam ülni a kocsimba, és magamra zártam az ajtót, esetleg összepakoltam, és indultam haza felé. Az a lehetőségem is megadatott, hogy dudáljak, és magamra hívjam a figyelmet.......Már a kocsik színéből is tudtuk hogy melyik horgásztársunk ül a parton látótávolságban. Ismertük egymást, számítottunk egymásra. Ez igazi biztonságot jelentett. valakire számíthatok ha elkiabálom magamat, vagy ha bajban érzem magam. Valaki ismer engem a parton és segíteni fog. Ez most teljesen megszűnt!

    A partot több éve nem kezelték, hagyták benőni a náddal, és tele lett hínárral. Ettől a szerelékek rendszeresen beszakadnak. Halat nem lehetett hosszú idő óta fogni. de mégis ki tudott az ember a panelből szabadulni.

    Régen, soha senkit nem zavart az, hogy a széles út mentén a nádak tövében leparkolt egy-egy horgász az autójával. Az sem zavart senkit, ha horgász verseny miatt néha nem lehetett behajtani, netalántán ki kellett kerülni egy egy rakós botot. Ezt minden igazi csepeli ismerte, elfogadta.
    De hogy hétköznap, a teljesen üres partra se lehessen kimenni, azt már felháborítónak tartom, és egyszerűen ZSARNOKI DÖNTÉSNEK !!!..A vezetőség döntését senki nem változtathatja meg, az kőbe lett vésve!
    A horgászok évekig alkalmazkodtak ahhoz, hogy du. 15-19 óra között beindultak a motorcsónakok, a sárkányhajók a dobokkal, hogy a tanuló kajakos gyerekek rendszeresen összehúzták a zsinórokat stb.
    A sértett sportoló Hölgy nem tudta volna kikerülni a konfliktust, vagy direkt a PROVOKÁCIÓ volt a feladata?
    Miért kellett rögtön orvosolni a panaszt egy útlezárással?
    A felső úton is futhatott volna a Hölgy, ahol soha nincsenek autók!
    A hölgy miért nem tud kiállni, és azt mondani, hogy ennyi ember KOLLEKTÍV büntetését Ő soha nem kívánta, és soha nem zavarta a kocogását a parton álló gépkocsik ?
    Ha a Hölgy el tudta intézni a lezárást, akkor biztosan javaslatot is tehetne a hétköznapi TILALOM eltörlésére is.
    Kollektíven megkövetjük ha kell, és kérjük a közbenjárását a büntetések enyhíttetésére.
    Talán Ő tud hatni a Hivatalra. Kérjük, kapjunk engedélyt hétköznapokon a gépkocsi behajtásokra !
    (Sok a kis nyugdíjas, aki nem engedheti meg a pályamatricákkal, benzinköltséggel távolabbi vizek keresését, de szeretne kényelmesen félelem mentesen, nyugodtan horgászni )
    Kérjük Fiatal Polgármesterünk kicsit együtt-érzőbb intézkedését!
    Kérjük enyhítsen a szigorán! Mi fél év alatt megtanultuk a leckét. A büntetések célja a nevelés...
    Ha már 65 év felett kórházi ágy sem fog járni, legalább egy kicsit szeretnénk a part mellett üldögélni és élvezni a napfényt, a nyugalmat. Üdvözlettel egy csepeli nyugdíjas.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Láthatóan komoly elkeseredettség fakadt ki Önből. Megértem, mert én is azt gondolom, hogy a nyugdíjas és a mozgássérült horgászok vesztették ezzel az intézkedéssel a legtöbbet, az ő pecájuk lehetetlenült el teljesen. Én, ha úgy adódik, meg tudom oldani a cuccom kézzel (talicskával) való behordását. Ez Önnek már valószínűleg nem megy.
      Kevéssé valószínű, hogy a helyzet rövid időn belül megváltozna. A politikusok e szép hazában jellemzően nem a megoldásra, csak annak látszatára törekednek (tisztelet az általam még nem látott kivételnek), márpedig a látszat az, hogy rend van. Igaz, más sincs...
      Hogy ebben a történetben ki intézett el mit, azt nem tudhatom, még azt sem jelenthetem ki, hogy a két történet (az említett nyári eset és a part lezárása) közt bármilyen összefüggés lenne. Amit csak úgy hallottam, azt le nem írhatom. Így arra sem tudok válaszolni, hogy kinél kell(ene) eljárni annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon. Bízom benne, hogy az RDHSz és tagegyesületei lobbiznak majd az érdekünkben. Ezt a reményt tudom Önnek is ajánlani.

      Törlés
  2. Szia, sziasztok!

    A minap alkalam nyílt az RDHSZ vezetőivel beszélni. Mivel korábban láttam, hogy a 2017-es RDHSZ versenynaptárban csőhídi pályára tervezett rendezvény is szerepel, bátorkodtam rákérdezni, hogy ez alapján számíthatunk-e arra, hogy ismét hozzáférhetővé válik ez a placc. A válasz igen volt: úgy néz ki, végre rendeződik a helyzet, az RDHSZ vezetői szerint hamarosan megszűnik az út sorompós lezárása.
    Üdv,
    csg

    VálaszTörlés