Botrány! - Browning Sphere Bomb

 

A legutóbbi piacozós poszt megjelenése után nem sokkal megkeresett Norbi a Feederstore-tól és a válogatásban szereplő egyik cucc – a Browning Sphere Bomb kipróbálását ajánlotta fel. Nem kellett kétszer mondani, ma délelőtt elgurultam egy nem túl távoli horgásztóhoz és kézbe vettem azt a pálcát, amiről néhány napja még csak annyit írtam, hogy kipróbálnám… Nem volt persze ez egy komoly próba, amolyan száraz tesztnek mondanám, bár „véletlenül” volt nálam egy orsó és egy 1,5 unciás ólom is, úgyhogy párat dobtam is vele. Amit tapasztaltam:

Masszív anyagból készült tok, a négy spiccnek négy külön műanyag cső. Korrekt, mondjuk ennyi pénzért az ember nem is vár mást. „E világon kívüli” hirdeti a tokon lévő felirat. Szeretem az ilyen dumákat…

Kétrészes, ami a 3 méteres hosszúságú botoknál természetes. A blank könnyű, vékony, kúpossága igen csekély, ami arra utal, hogy a bottest egésze dolgozik majd. A gyűrűk nagyon finom, könnyű darabok, a bot tömegéhez keveset adnak hozzá. A gyűrűzés maga viszonylag sűrű, bár ez nem meglepő egy ilyen erősségű, karakterű pálcán. A nyél az orsótartónál afféle ablakos kialakítású, ami pergetőbotoknál gyakoribb és a közvetlenebb kontaktusért felel. A nyélrész EVA borítású, szakítva azzal a hagyományos megközelítéssel, hogy ami drága, az parafa. A praktikumot tekintve teljesen igaza van a bot tervezőinek, márpedig e pálca összerakásánál láthatóan ilyen szempontok domináltak. A spiccek színezése elég egyedi, remekül látható. A 0,5-1,5 uncia közti karbon végek nagyon érzékeny kapásjelzést biztosítanak. Az általános gyakorlattal ellentétben a spicc gyűrűi is a bot többi részén lévőkhöz hasonló minőségűek. Nem nehezek, nem vastagok.

A botot csupán meglóbálva kicsit csalódott lettem, mert az én ízlésemhez képest kicsit túl lágynak éreztem. Ez a benyomás azonban egy csapásra megváltozott, amikor feltettem rá az orsót és a zsinórt végigfűztem a gyűrűkön. A bot egy kellemes, érzékeny, de feszes karaktert rajzolt. Felzsinórozva hirtelen lett a pálcának markáns gerince. A dobás során a bot rendkívül precízen dolgozott, jól irányítható volt, a másfél unciás ólmot úgy lőtte ki, mint valami katapult. Az 50 grammos ajánlott dobósúly reális értéknek tűnik, ami még kosár (nem csak ólom) esetében is egész komoly dobótávolságot adhat.

Hallal nem próbáltam, nem volt rá idő, de amit ezen kívül a botból tapasztaltam, az valóban hibátlan. Az újságokban olvasottak alapján valami olyasmit írtam, hogy szeretett Maverjeimet nem cserélem le erre. Nem is fogom, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ennek nem az az oka, hogy a Sphere Bomb ne lenne jobb. Az. Egész egyszerűen nem játszanak egy ligában. Az árcédula csupán, ami miatt jövőre is a Powerlite-ok jönnek velem az RSD-re keszegezni. A Sphere Bomb kb. négyszer annyit kóstál, ami azért – valljuk be – elég nyomós érv.

A Browning ezzel a bottal egy valóban kompromisszumok nélküli pálcát csinált. Mindent tud, amit egy közeli, finom horgászatra szánt rezgőspiccesnek tudnia kell. Ha valaki szereti ezt a fajta pecát, megvan rá a keret, és kézbe véve is szimpatikusak egymásnak, úgy ez a bot amolyan végleges megoldásnak számít. Jobbat, többet tudót nem fog találni, szinte bizonyos. Botrányosan jó.