2016. május 29., vasárnap

Hétparancsolat


A Duna azon kevés vagyonunk egyike, melyet a politikusok nem tudnak ellopni. Védeni sem védik, kevés jut erre a közösből. Az a néhány ember, akinek ez a munkája, kevés. Nekünk, magunknak is tenni kell érte. Nem bonyolult, szerintem ennyi elég:

Úgy menj el a partról, ne lássák, hogy ott jártál!
Vidd el az etetőanyagos zacskód, a sörösdobozodat, a csikkjeidet, a szotyihéjat, a levágott damildarabokat, a szendvicsed maradékát, meg az alufóliát, amibe csomagoltad. Mindent, amit te vittél oda. Ha nem zsenánt, elviheted mások szemetét is.

Tartsd be a szabályokat!
A szabályok nem ellened vannak. Azok segítenek rendet tartani a parton és a fejekben is. Csak akkor várhatod el másoktól, hogy megtartsák a törvényeket és egyéb szabályokat, ha te magad is így teszel.

Mértékletesség!
Vigyél haza halat bátran, de csak annyit, amennyire valóban szükséged van neked és a családodnak. Zsákmányod többi részét engedd vissza! A szomszédot, meg a macskáját jól tartani nem a te dolgod. Nem is a Dunáé.

Bánj kíméletesen a hallal!
Ha az elvinni szánt zsákmányt haltartó szákban tartod, az legyen gyűrűs, minél nagyobb átmérőjű, hosszú, hálója sima felületű. Feszítsd ki vagy, súlyozd le a végét, hogy a halak tudjanak benne mozogni. Amit elviszel, öld meg, mielőtt elhagyod a partot, ne gyömöszöld őket élve a zacskóba. Használj olyan eszközöket, melyek segítenek a hallal kíméletesen bánni. Merítőszák, horogszabadító mindig legyen nálad. A matrac sem árt. Légy a halakkal óvatos és türelmes.

Nincs saját helyed!
Ha rátaláltál a halakra, a megfelelő módszerre, időre, az ezzel szerzett zsákmány és az élmény a tiéd. A hely nem, az mindannyiunké. Nem kell segítened másnak a jobb eredmény elérésében, de terhére lenned vagy ártani neki nincs jogod. Akkor sem, ha ott ül, ahol te szeretnél.

Gondolkodj, mielőtt mesélsz!
Helyekről, csalikról, fogásokról nem beszélni nem irigység. Bármit mondjanak mások. A jó helyek kincset érnek. Kincset csak akkor osztogatunk, ha a miénk. A másoktól kapott ötleteket, tippeket csak akkor oszthatjuk meg, ha ahhoz annak gazdája is hozzájárult.

Nem kell hősnek lenned!
De ami rajtad áll, amit biztonságod kockáztatása nélkül meg tudsz tenni, azt tedd meg azért, hogy mások is betartsák a törvényeket.


u.i.: A fentieket egyszer már nagyrészt leírtam a FishingTime-on megjelent egyik írásomban, de azt gondolom, ez így külön is fontos, életképes.

5 megjegyzés:

  1. Hogy ne tudnák ellopni, a "miénkkel" pont ezt teszik. A Római-Parton horgászom gyerek korom óta, a kavicson, amit a Paduc, Jász, Márna, Karika, Szilva, stb. minden szeret. Hogy, a mögötte lévő 3 kilométeres területből kivegyék a profitot a politikusaink, letarolják. Ennyi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem igazad van. A bevezető helyesen úgy hangozna, hogy nem tudják ellopni az EGÉSZET... Szomorú, de tényleg így van.

      Törlés
  2. Ezt a bejegyzést belevezetném a horgászati törvénybe, vagy ha nem, akkor legalább a horgászetika parancsolatai közé, s minden fogási naplóba nagy betűkkel beleíratnám. Ha csak egy ember elgondolkodik a fent leírtakon, neadjIsten megváltozik ezen mondatok hatására, már megérte megírnod!
    Gratulálok!
    Minden tiszteletem a tiéd!
    Örülök, hogy vagyunk még néhányan, akik dacolva az árral szilárdan állunk a szirten a viharral dacolva!
    Csaba

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az árral dacolva a sziklán állva - gyönyörű kép... :) Egyébként az efféle dolgozatoknak valóban az a legnagyobb baja, hogy azok nem olvassák, akiknek inge.

      Törlés
    2. Szerintem olvassák, csak a partra érve elfelejtik. Vagy hevesen szónokolnak mellette, de magukra nézve érvénytelennek tekintik a dolgot. Főleg ha azt hiszik nem látja őket senki. Sajnos talàlkozok ilyen esetekkel (is).
      Üdv: Csaba

      Törlés