Zártkapus


Hát sziasztok! Újra. Ez a mostani bejegyzés nem igazán lesz peca, cserébe - ígérem - nem lesz hosszú sem. Bizonytalan ideig beszüntettem a blog Facebook-oldalának gondozását így, ha valaki engem keres, eztán csak itt ér el. Egy darabig biztos. Talán jöttök majd páran.

 

A döntés nem függ össze a bloggal, ez abszolút személyes. A blog szempontjából előnyös lenne, ha továbbra is nyitva hagynám a kaput a Facebook felé, hiszen ez megtöbbszörözi az elérést. Tudom, hisz látom a statisztikai adatokat. De nem tehettem így. Valószínűleg rajtam sem múlt el nyomtalanul az elmúlt egy év, e nélkül lehet, hogy sokkal tovább tartott volna meghozni ezt a döntést. A bezártság (egy éve itthonról dolgozom, 30 év gyári/irodai meló után), a járvánnyal kapcsolatos félelmeim és a rám ömlő híráradat, a hazai kilátástalan viszonyok és a végletekig megosztott, egymással értelmesen kommunikálni immár képtelen szekértáborok zaja maga alá temetett. Tette mindezt úgy, hogy naponta órákban mérhető ideig volt a kezemben a telefonom. Ennek semmi értelme.

 

Úgy döntöttem hát, hogy ebből elég. Az időm véges, arra használom, amire érdemes. Az első social media nélküli napom fényesen visszaigazolta ezt. Jobban ment a munka, jobb volt a hangulatom és hosszú idő óta úgy néztem végig egy filmet itthon, hogy közben egyszer nem volt a kezemben a telefonom (George Clooney – Az éjféli égbolt, lassú, patetikus, kicsit érdektelen, szerintem ne pazaroljatok rá időt…).

 

Ha valakit érdekel a dolog (már úgy értem, a social media működése és az egyes embereken keresztül az egész társadalomra gyakorolt lehetséges hatása), az nézze meg a The Social Dilemma című filmet. Aztán igyon valamit. Köszönöm a tippet Riley!

 

De foglalkozzunk végre a fontos dolgokkal! Ezt mondom. Pecázzunk, pecázzatok! Én is ezt fogom tenni, aztán irkálok róla mindenféle dolgozatokat ide, ahogy tettem azt nem is olyan régen. Ha érdekel, nézz be hozzám néha!


Megjegyzések

  1. Szerintem nagyon jól tetted, hogy meghoztad ez a döntést! Én kb. 2 hónapja jutottam el ide, azóta nem nézek híradót, mert felidegesít. Nem olvasok híroldalakat, azok fórumait, mert szintén ellep a tehetetlen düh. Egy híroldal napi összefoglaló hírlevelére iratkoztam fel, azt átfutom, ennyi elég is.Azóta sokkal nyugodtabb vagyok. 2-3 órával több a szabadidőm, amikor könyveket olvasok.

    VálaszTörlés
  2. Én már nagyon régóta ebben a stádiumban vagyok.
    Magyar TV-ben csak és kizárólag sportot nézek, azt is ritkán.
    A fontosabb történéseket mindig megtudom ismerősöktől, munkatárstól.
    A munkám közben nem kell beszélgetnem senkivel, a szabadban vagyok, a Balaton körül.
    Nekem úgymond covid-mentesen telt az utolsó évem.
    Nem tudok róla, nem hallok róla, nem félek tőle.
    Ennek a vírusnak én csak pozitív hatását érzem, ugyanis néha alig találkozom az utcán emberrekkel.
    Este eddig sem jártam el, a kijárási tilalom engem hidegen hagy.
    Csend van és béke.
    Kiegyensúlyozott és nyugodt vagyok.
    A face-re följárok, de csak a matchbotos, bolognais, antik és 1-2 feederes csoportot olvasgatok.
    Peca után másik hobbim a virtuális autóversenyek pc-n és x360-on, erről szoktam még olvasgatni.
    Amúgy pár sorozat, film, könyv - nézek ha tudok a tv-ben sok darts-ot, meg golfot :)
    Én április vége felé kezdem mindig a pecát, amikor a balcsi vizének hőfoka 10C fok fölé emelkedik.
    Addig még van 1-2 hetem.
    Készülgetek, sok időm lesz, májustól 3 napot dolgozom csak hetente - reszkessetek halacskák :)
    Bocs, ha esetleg offoltam...

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó döntést hoztál! Fontos hogy maradjon tartás az emberben! Én ugy vagyok vele hogy tök mind1 hogy blogolsz itt is ott is olvastalak ugyhogy szerintem aki követ téged az ezen nem fog megrökönyödni.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések