Álltam a hídon, bámultam lefelé és néztem, ahogy a
folyó függőleges partfaláról halak csipegetnek. A dolog tavaly szeptemberben
történt meg velem, az Arno folyó egyik hídján álltunk a párommal, Pisában, nem
messze a Santa Maria della Spinától. De én nem a csöpp templomot néztem (na jó,
odafele azért megvizslattuk tüzetesen…), hanem a számomra ismeretlen halakat,
ott lent. Gondolatban rájuk próbáltam az összes általam ismert folyóvízi hal
képét, de nem találtam egyezést. Végül feladtam, mert indulnunk kellett,
mentünk tovább a tengerhez, a helyi busszal.
Itthon megkérdeztem felkészült horgász-ismerőseimet, mi lehetett ez, s hamar kaptam a választ: "csefalo". Nagyfejű tengeri pér (Mugil cephalus L.) és mint a leírásokból kiderül, az egyik legközönségesebb, legelterjedtebb tengeri halfaj (a hídon állva kb. 7-8 kilométerre voltunk a tengertől). Mindig tanul az ember valamit. Beugrott aztán az is, hogy találkoztam már a névvel korábban, Olaszországban rendezett versenyeken részt vett pecások beszámolóiban. És valóban, ezek a halak olyan látványosan és olyan nagy számban voltak jelen mindkét part mentén, hogy bizonyosan jelentősen hozzájárulnak a helyi horgászzsákmányhoz. Egyszer szívesen pecáznék ott (is)...
 |
Santa Maria della Spina |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése